88.Fejezet

/ Reni marad, és Zayn...megy? /

~Zayn szemszöge~

Mikor végeztem odabent, nem kísért ki senki. Egyedül kezdem az ajtó felé sétálni. Nem sejtettem semmit. Épphogy kiléptem az ajtón, Liam és Niall állt elém, egy-egy bokor mögül. 

-Öm..heló...ti meg mit kerestek itt?

-Igen, nos, ezt mi is kérdezhetnénk tőled. -mondta Liam. 

-De én kérdeztem előb...-mondtam. 

-Ugyan már! Mondd meg ki lakik itt, és miért vagy itt ennyit! -faggatózott Niall, mire egy egyszerű mozdulattal, mindkettőjüket meglöktem, és szaladni kezdtem. A kapuig jutottam el csak, ahol Louis és Harry várt engem, és nem engedtek ki a kapun. 

-A fenébe is már, nem turkálhattok a magánéletemben! 

-Mi?? Azt hittem mindent tudunk a másikról, erre meg napok óta eljárkálsz  otthonról, sőt, még hazudsz is Niall-nek. -mondta Louis. 

-Nem az én hibám hogy elhiszi. -mondtam. 

-Hogy mondhatsz ilyet a legjobb barátodról? -kérdezte Harry. 

-Zayn. -tette a kezét a vállamra Liam. - Ki lakik ebben a házban? 

-Ahhoz, még mindig semmi közöd. -löktem le a kezét a vállamról, majd menni akartam, de nem engedtek. 

-Engedjétek el. Hagy menjen. -mondta Niall a háttérből, aki érdekes módon, még mindig a földön volt. 

Mindenki feltette a kezét, és elengedtek, és én amilyen gyorsan csak lehetett, elmentem a helyről. 

~Niall szemszöge~

-Miért akartad hogy hagyjuk?? -jött oda hozzám Louis. 

-Sikerült volna...úgy is megtört volna egy kis idő után. -mondta Liam. 

-Srácok. A térdemre estem...tudjátok..ami régebben műtve volt. Nem bírok felkelni. -mondtam, mire az ölükbe fogtak, és betettek Harry autójába. Az én autómat sajnos ott kellett hagynom. 

Mikor hazaértünk Zayn autója nem volt ott. Bementünk a házba, és rögtön megjelent Zsuzsi, akinek még nem szerettük volna ezt az egészet mondani, így azt mondtuk neki, hogy elestem, és most nagyon fáj a lábam. El is ment egy kis jégért, és jeges pakolást kaptam a kanapén. Aztán mindenki elment a dolgára, én pedig telefonozni kezdtem. Nagyon idegesítettek a történtek, nem csak a lábam miatt. Már minden bevetettem...térképeket...GPS-t, hogy ki lakhat abban a házban, de semmi nem hozott találatot. Aztán már a legrosszabbakra gondoltam, így minden stúdiót felkerestem, aki itt van helyileg. Még a közelében sem voltak. Mind messze voltak attól a háztól. Ahogy olvasgattam ezt, behozott egy hirdetést: " Nézd meg, milyen hírességek laknak a környékeden"-címmel. Nagyon érdekelt a dolog, így megnéztem. Minden híresség mellett, ott volt a háza is. Egyszercsak érdekes dolgot találtam, Meg van a ház..meg valami ismeretlen pali..."Naughty Boy". Mi a fenéről híres ez?? -kérdeztem magamba, majd, mivel Zayn nem akar színész lenni vagy hasonló, rámentem a YouTube-ra, és megnéztem ezt a csávót. Egyetlen ismerős szám, a "La la la", ami azért lett híres, mert Sam Smith énekli, akinek nagyon jó hangja van. Nos, akkor ez egy...zeneszerző akar lenni? 

Egyre hevesebben dobogott a szívem. Aztán rákerestem, hogy mi is Ő, csak hogy nehogy tévedjek: "dalszövegíró, lemez producer, zenész, rapper". 

Inkább...letettem a telefonom az asztalra, és...úgy döntöttem, hogy egy darabig rá sem nézek. 

Nagy gondolkodásba voltam esve, amikor csöngettek az ajtón. Mindenki fent volt, csak én voltam lent, de mivel nagyon fájt a lábam, nem akartam felállni. Nem volt kulcsra csukva az ajtó, így csak kiabálnom kellett: " Gyere be!" 

Luke nyitott be az ajtón. Mintha, legjobb barátok lennénk, jött oda és ölelt meg. Sosem örültem még neki ennyire. 

-Mit csináltál a lábaddal? -kérdezte. 

-Mindent megtudsz, ha segítessz nekem egy kicsit. 

-Ohh, rendben van. De amúgy most beszéltem Renivel, és mondta, hogy bent kell maradnia a kórházban 2 hétre. Mondtam, hogy nyugodtan legyen, és majd áthordjuk ide a gyerekcuccokat. Rendben? 

-Ohh, rendben. Köszi szépen. Majd kifizetem. 

-Áhh, ugyan. Nem kell. Na de...miben is kell segítenem? 

-Szeretném, ha elvinnél egy fuvarra...

-És mégis hova? 

-Majd mutatom az utat. -mondtam, majd segített kisétálni az autóig, aztán elindultunk...

~Harry szemszöge~

Mikor kigondolkodtam magam, úgy döntöttem, átmegyek Zsuzsihoz. Bekopogok, de várnom kell. Egy pillanat., Hát jó. Megvárom. 

Mikor beléptem, nem hittem a szememnek. Zsuzsi ki volt öltözve, ki volt egy kicsit sminkelve, és gyönyörű volt. 

-Na?-kérdezte. 

-Huh? -bambultam el egy kicsit. 

-Miért jöttél Harry? 

-Az nem lényeg. Hová mész? Találkozol valakivel?

-Hát ha annyira tudni szeretnéd, igen, Randira hívtak engem...

-Mi?? És..Darren az? -kérdeztem.

-Nem, nem Darren. És nem ismered. 

-Tuti? 

-100%!

-Mi a neve? 

-Tök mindegy! 

-Dehogy mindegy! Mi az hogy nemrég még az esküvőnket terveztük, most meg más fiúval randizol??

-Harry, annak vége van. Nem tűnt még fel? 

-Jó, igaz. Akkor is te csaltál meg. 

-Pff...kösz. -mondta. 

-Tudom már! 

-Na? -nézett rám furán. 

-Ashton! -mondtam. 

-Nem kezdek semmit senkivel újra!

-Mi? De...azt mondtad majd..meglátjuk. 

-Harry, minden változik, még én is, és az ígéreteim is. 

-Akkor...szerinted...fel kéne adnom? -kérdeztem. 

-Lehet nem ártana. -mondta, mire leültem az ágyára. 

-Harry, menj...-mondta.

-Csak egy nevet....kérlek...-mondtam neki, már egy kicsit könnyes szemmel. 

-Harry...MENJ KI! NEM ÉRTED?? -kiáltott rám. 

Meglepődötten, de fogtam magam. és kisétáltam, mire Ő becsapta a hátam mögött az ajtót. Bementem a szobámba,és beültem az ablakba. Tökéletesen láttam, ahogy beül az ajtójába, és elmegy...hogy randizzon...valaki mással....

~Ashton szemszöge~

Miután hazajöttünk a kórházból, nagy Fifázásba kezdtünk a srácokkal. Aztán Luke lelépett, hogy beszéljen valamit Niall-el, mi meg folytattuk a játékot, viszont egyszercsak csöngettek. Leállítottuk az egészet, és odamentem, hogy kinyissam az ajtót. 

-Wow. -mondtam, mikor kinyitottam. 

Erre mindenki odajött hozzám. 

-Hogy hogy itt vagy? -kérdezte Michael. 

-Nem tudnátok befogadni engem pár napra? Egy kicsit összevesztem a srácokkal...nem szeretnék ott lenni. -mondta nekünk az ajtban álló Zayn, akinek a kezében volt egy kis utazós táska. 

-Nos..ömm..gyere be...-mondta Calum. 

Mikor bejjebb ment, gyorsan elmentünk a konyhába. 

-Srácok, Luke-é eredetileg a ház, nem hagyhatjuk...-mondta Ashton. 

-Majd megbeszélik ők is. -mondta Calum. 

-De akkor, ha Luke ezt nem szeretné, akkor hogy küldöd el utánna Zayn-t? -kérdezte Michael, akinek teljesen igaza volt...

Remélem tetszett! Kommenteljetek és véleményezzetek! 2 hét és új rész! :* 

87.Fejezet

/Ma minden kiderül/

~Niall szemszöge~

Hát nem csoda, hogy elejtettem azt a pár darab narancsot. Ahogy Luke ott áltt a gyermekkel...Igazából...az a tudat volt a fejemben, hogy el kell fogadnom ami történt. És hogy érezze Luke, hogy csak azt akarom hogy Reni boldog legyen, odamentem hozzá. 

-Gratulálok. -mondtam neki halkan. 

Ekkor egy kicsit furcsán nézett rám Luke. 

-Hogy mi? Te..nem is tudod? -kérdezte. 

-Mégis mit? -néztem rá kérdően. 

-Ez a kisfiú nem az én fiam. -mondta.

-Hát akkor kié? 

-Természetesen a tiéd. -mondta. 

A lélegzetem is elakadt. Hirtelen, azt sem tudtam mi van, és hogy hol vagyok. Hogy...az...én....fiam? Te...jó ég. 

-Szeretnéd megfogni? -mosolygott rám Luke. 

-Hát persze. -mosolyogtam rá, majd átadta a kezembe a fiamat. 

Mindenki körémgyűlt, és csak mosolygott. Ahogy néztem a szemébe, egyből mosolyogni kezdett, mire észrevettem, azokat a szempárokat. Kék. Nagyon szép. Hasonlít az enyémre. 

-Tudod már mi lesz a neve? -fogta meg a vállamat Liam. 

-Természetesen nem. Még csak most tudtam meg hogy van egy fiam. -mondtam, mire mindenki bólogatott. 

Hirtelen valaki megbökdöste a hátamat. Luke volt az, aki kitolta egy tolószékben Renit, majd visszakérte a ygereket. Odaadtam neki, majd leguggoltam Renihez. 

-Haragszol rám? -kérdezte tőlem, mire én megcsókoltam. 

-Lehet, szólhattál volna hamarabb is, de...jelenleg nem tudok haragudni. -mondta mosolyogva, mire Ő is rámmosolygott. 

-Csinálhatok rólatok egy képet? -kérdezte Louis, mire bólintottunk egyet, és lefényképezett minket. 

Aztán Luke ideadta Reni kezébe a ygereket, és úgy is csináltunk egy képet. Láttam Luke szomorkás arckifejezését, miközben Louis fényképezett.

-Idejössz te is? -kérdeztem tőle mosolyogva, mire mindenki ránézett.

-Megtisztelnél. -mondta, majd odajött hozzánk, és átment Reni másik oldalára. 

Csináltunk még jó pár képet a többi bandataggal is, aztán visszatoltuk Renit. Kezébe adtuk a gyermeket, mert éhesnek látszott. Majd lepakoltok az ennivalókat hozzá, aztán haza vettük volna az irányt, de egy orvos utánnam szólt. 

-Niall! Jöjjön vissza egy illanatra! -mondta, majd bementünk együtt Renihez. 

-Kérem üljön le. -mondta, mire leültem Reni mellé. - Már hoztam is a kisbabának a szalagot a kezére, viszont arra kell egy név. Mi legyen a neve? -kérdezte. 

-Szerintem legyen Niall. -mondta Reni. 

-Ne, az...nem jó. Valami különleges nevet kell hogy viseljen...esetleg...Luke? -kérdezte. 

-Figyelj Niall, szerintem elég ajándék lesz neki az is, ha megválasztjuk őt a keresztapjának. -mondta Reni. 

-Nem. Ő vigyázott rád mostanáig. Ennyivel tartozok neki. -mondtam, mire Reni csak mosolygott. 

-Úgy szeretlek. -mondta, majd könnyek gyűltek a szemében. 

-Tehát? -mosolygott az orvos. 

-Luke Horan. -mondtam az orvosnak, majd miután Reni megetette Luke-ot,és ráadták a karszalagot elvitte az orvos a "helyére", a többi csecsemő közé. 

Mikor kimentem a kórház elé, mindenki ott várt, még Luke is. Mikor Luke meglátottt, rögtön felpattant. 

-A nevéről van szó? -kérdezte.

-Igen. 

-És mi lett a neve? 

-Luke. .mondtam neki. 

Az az arckifejezés. Látni kellett volna. Nnagyon-nagyon örült. Aztán megölelt,és megköszönte. 

-Én is köszönöm,hogy vigyáztál Renire, amíg én nem voltam mellette. -mondtam, majd elköszöntünk és hazamentünk. 

Mikor hazamentünk, elkezdtünk összepakolni, hiszen reggel úgy szétszedtük a házat, ahogy csak lehetett. Mindenki kapott egy területet, mielőtt a saját szobánkba mentünk volna. Enyém volt az étkező. Nagyba ott pakolok, meg ilyesmi, mikor Zayn felöltözve, napszemüvegben,sapkában  és felkészülten megy valahova. 

-Hová mész? -kérdeztem. 

-Csak sétálni. 

-Végeztél a konyhával? -kérdeztem

-Hát persze! Szia! -mondta, majd elsietett. 

Gyorsan benéztem a konyhába, és láttam, hogy minden ugyan úgy van mint reggel. Gyorsan összehívtama  fiúkat ( Zsuzsit ebből direkt hagytam ki), és elmondtam nekik, hogy miket láttunk, mire úgy döntöttünk, hogy mindenki megy a saját autójával, és keressük Zayn autóját. Aki megtalálta, telefonál a többinek. Gyorsan összekaptuk magunkat, majd elindultunk 4 különböző irányba. 

~Liam szemszöge~

Csak mentem az autóval, az egyik bevásárlóközpont felé, amikor felfedeztem egy ismerős autót. De éppen elment, de az ablakán kidobott egy blokkot. Zayn autója volt az. Feltűnés nélkül leparkoltam, lecsuktam az autót, majd odasétáltam a blokkhoz, és megnéztem mi áll rajta.

"Egy BB pezsgő"

"Egy füles"

Rögtön küldtem egy SMS-t a többieknek, majd a zsebembe tettem a blokkot. 

Egyszercsak sok lányt hallottam a hátam mögül. Nagyon sokat. Nem vettem fel semmi "álruhát", hogy a rajongók ne ismerjenek fel. Hát a parkolóban ragadtam egy órára, fotót és autógrammot osztogatni. 

~Louis szemszöge~

Láttam mit írt Liam, és pont a bevásárlóközpontból kijövő utcán jártam, mikor egyszercsak kielőzött Zayn. Felvettem egy sapkát, és egy napszemüveget, és nem feltűnően követtem. Egyszercsak megállt valami ház előtt. Persze hogy ne legyen feltűnő, tovább mentem, de megjegyeztem melyik ház az. Rögtön írtam az SMS-t a többieknek, majd egy fél órán belül, már ott is voltak mellettem. Letettük az autókat egy parkolóba, amjd elsétáltunk ahoz a bizonyos házhoz. 

-Hülyeség itt várni őt az ajtóban. -mondta Niall. 

-Igaz. Meg kéne lepnünk. -mondta Liam. 

-Bújjunk el? -kérdezte Harry. 

-Rendben. Ott van két bokor az ajtó mellett. Liam, Niall. Meg van a helyetek. Én a kerítés egyik végéhez, Harry pedig a másik végéhez megy. Rendben? -kérdeztem, mire mindenki bólintott, és öklöztünk egyet. 

Már csak meg kell várnunk Zayn-t. Reméljük, hogy egyedül jön ki azon az ajtón. 

Remélem tetszett Kommenteljetek és véleményezzetek sokan! Nagyon jól esik visszajelzéseket kapni! :*

Sajnálom ha kicsit rövidre siekrült! 2 hét és új rész! :)