76.Fejezet
/ A megbánások időszaka /
~Zsuzsi szemszöge~
Hát igen. Felhívam Harry-t, és elmondtam neki mindent. Még mielőtt szakítottam volna vele, ő megtette velem. Azon túl együtt voltam Darren-el. Ő és Chris minden nap eljönnek hozzánk. És én mindig ugyan az a "vidám csaj vagyok" mint amikor Harry szakított velem. Már eltelt 3 hét. Reni és Luke is együtt járnak. De látom rajta, hogy ez így nem jó neki. Egyik nap velem aludt a szobámban, és elmondtam neki az én kis történetemet. Mindketten sírva aludtunk el. Nem értettük magunkat. Miért kellett ezt művelnünk Niall-el és Harry-vel? Hiszen...ők sose ártottak nekünk...és..stb.
Aztán egy nap, mikor csak ketten voltunk a házban, és tudtuk hogy senki nem jön át, kényelmes ruhába öltöztünk, és elkezdtünk meséket nézni " Reni új szobájában".
-El kell mennem WC-re! Állítsd meg! -mondta.
Megállítottam, és megvártam míg visszaír. Aztán amint benyitott az ajtón, megállítottam.
-Ne feküdj le mellém . Láttad magad mostanában? -kérdeztem.
-Ezt meg hogy érted? -nézett rám kérdően.
-Egy kicsit...mintha kerekebb lenne a hasad mint szokott lenni...nem? -kérdeztem.
Reninek felcsillant a szeme, majd odaszaladt egy tükör elé.
-Ugye nem gondolod, hogy....-mondta.
-Nem! Az nem lehet. -mondtam, mire Reni ráállt egy mérlegre.
-Híztam 3 kilót...-mondta, könnyes szemmel.
-Na jó, ne találgassunk. Szedd össze magad, és megyünk a nőgyógyászatra.
Így is lett. Tök idegesen ott ültünk a váróban, aztán másfél óra elteltével végre szólítottak.
-Miben segíthetek? -kérdezte az orvos.
-Terhességi teszt...az kell nekem! -mondta.
Megcsináltuk. Kiültettek minket a váróba. 5 perc múlva kijött az orvos.
-Gratulálok! Önnek születni fog egy kisfia! Úgy 5 hónap múlva.
Én is Reni összenéztünk.
-Ez mekkora! Már 4 hónapos terhes vagyok, és meg csak nem is tudtam róla! -mondta nevetve, majd kifutott a rendelő elé az útra, és sírni kezdtem az út mellett.
-Reni! RENI! Várj meg! -futottam utánna.
-Miaz? -kérdezte.
-Nem szereted Luke-ot? Vagy mi a baj? -kérdeztem.
-Az, hogy utoljára Niall-el voltam testi kapcsolatba, és nem Luke-al!! -mondta.
-1. Hogy nem vetted észre?? 2. Hogy mondod el ezt Luke-nak?? 3. És Niall?? -kérdeztem.
-Jajj, csak most hagyj engem ezekkel a kérdésekkel...-mondta, majd elszaladt előlem.
~Luke szemszöge~
Bent próbáltunk a srácokkal a nappalinkba. Egyszercsak csöngettek. Kinyitottam, és Reni állt előttem könnyes szemekkel. Behívtam, és felmentünk a szobámba. Leültünk az ágyamra.
-Mi baj? -kérdeztem.
-T...t...terhes vagyok. -mondta.
Nekem csak enny volt a reakcióm:
Felálltam, és körbe-körbe kezdtem el járkálni a szobámba. Nagyokat sóhajtottam közbe, majd amikor már túl sokat gondolkodtam megfogtam a kedvenc bögrémet az asztalról, és földhöz vágtam, mire az széttört.
-Annyi biztos, hogy nem tőlem. Mi még sose feküdtünk le egymással! -mondta.
-Igen. És már csak azért sem te vagy az apa, mivel már négy hónapos terhes vagyok....Niall az apa! -mondta.
-És ezt ma tudtad meg? -kérdeztem.
-Igen. -mondta, majd elkezdett mégjobban sírni.
Szegény. Látta a gyűlöletet és a dühöt a szemembe. Belül tomboltam, de ha ezt mutatom Reninek...az nem vezet sehova. Leültem vissza mellé. Majd megöleltem.
-Figyelj. Ezt már elvetetni hülyeség. Már világra kell jönnie. De akkor, nem szabad nevelőszülőkhöz adni. Tudom, hogy nem az enyém, de mivel szeretlek, és a barátnőm vagy, segítek felnevelni. Rendben van? -kérdezte.
Reni a könnyeivel küzködve nézett fel rám, és csak bólogatott. Amilyen szorosan csak lehetett magamhoz öleltem. Egyszercsak kopogtattak az ajtón.
A fiúk voltak azok, hogy megkérdezzék mi baj van.
-Nincs semmi baj! -mondtam nekik. - Mától Reni itt lakik. -mondtam.
Ezzel kiadtam a parancsot, hogy menjenek el Reniékhez, és szedjék össze a cuccait. De az összeset! És hozzák át ide.
Így is lett. 2 órájukba telt, de végül minden cuccát áthozták a szobámba. Pakoltam Reninek kifele, és meg se szólalt. Csak feküdt az ágyon, néha-néha legördült egy-egy könnycsepp az arcán. Ilyenkor mindig nagyokat sóhajtottam. Mire végeztem a kipakolással, este lett. Betakartam Renit, bekapcsoltam neki a tévémet, majd lementem a srácokhoz.
-Mondj már valami! -kiáltott rám Michael, aki ott ült a többiekkel a kanapénkon.
Leültem hozzájuk, és csak ennyit mondtam:
-Reni terhes. Niall az apa.
Mindenki elhallgatott. Én csak lehajtott fejjel ott ültem közöttük. Calum elém térdelt, felhajtotta a fejem, és csak annyit mondott:
-Nem lesz semmi baj. Majd mi segítünk. -mondta, mire megöleltem, és elkaptt a sírás.
Nemtudom miért, de lehet csak azért, mert nem értem miért velem történik ez. Mondta, hogy összeveszett Zsuzsival is. És azt is tudom, hogy Niall nem tudja a dolgokat. De megbeszéltem a srácokkal, hogy nem hagyjuk hogy elmondja neki. Azt nekem kellesz elintéznem. Valahogy. De tudom, hogy megoldom. Michael felment Renihez, Calum engem vigasztalt, Ashton pedig úgy döntött átmegy Zsuzsihoz.
~Zsuzsi szemszöge~
Fent voltam Reni volt szobájába. Nem értettem miért ment el. Azt sem értettem miért kellett vele így összevesznem. Egyszercsak kinyilt a szobája ajtaja. Ashton volt az.
-Miért van minden tárva nyitva? És ha egy idegen jön be? -kezdte a kikérdezésemet.
-Csak...ideges vagyok. Tudod mivan nem?
-Igen tudom, de figyelj. Holnap gyere át Renihez. És amúgy is! Most itt vagyok, ha barátra van szükséged. Igazából most túl sok a feszültség abban a házban. Nem bírtam. -mondta.
-Itt is sok a feszültség...-mondtam.
-De a tiédet kibírom. -mondta.
Ez nagyon aranyos volt tőle. Elkezdtünk beszélgetni, aztán betakart, és előbb utóbb elaludtam.
Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy ilyen rövid lett. De tényleg! De mondjuk nagyon örülnék ha leírnátok KOMMENTBE hogy mit gondoltok most a blogtól. Remélem senki nem pártolt el tőle! :( De véleményezzetek is! Meg majd teszek ki kérdéseket is, jobb oldalra, hogy tudjak dolgokat.
Nagyon remélem hogy tetszett!
UI: Lett egy új blogom is. Ha van kedvetek, nézzetek be:
.jpg)
