2014. május 11., vasárnap

66.Fejezet
Sok az SMS
~Reni szemszöge~

Eléggé meglepett, hogy írt nekem Luke. 
-Nézzem csak! -kapta ki a kezemből a telefont Brad.
-Hé! -szóltam. 
-Basszus. Majd én visszaírok. -mondta Brad 
-És mégis mit? -kérdeztem. 
-Hogy "Mi kéne ha vóna? " -mondta. -És...elküldve. -jelentette ki. 
Ekkor belépett az ajtón apa.
-Reni!! -mondta, majd megöleltük egymást. 
-Ki ez a fiú? Váltottál? Niall megbántott?
-Brad Simpson. Nem váltottam. Nem bántott meg Niall. Hosszú hogy miért vagyok itt, és az még hosszabb hogy ő miért van itt, de az a lényeg, hogy Ő a szomszédunkba lakik. 
-Értem. -fogtak kezet.
Apa elment enni, anya is ott volt, én meg elpakoltam, Brad pedig várta Luke válaszát. 

Fogtam magam, és bevittem a cuccomat a régi szobámba. Kipakoltam, leültem a padlóra, és néztem körbe. 
8. osztályos képek a falamon, One Direction-ös, Jedward-os és Big Time Rush-os poszterekkel együtt. Akkor, és egész középiskolába is, csak álmodoztam az ilyesmiről. Aztán hirtelen valósággá vált. Kicsit megkönnyeztem, mindezt. Egyszercsak ezt hallom: "Írt!! ÍRRT!! Reni...holvagy? " 
Fent csak elkezdtem nevetni. 
-Emelet, első szoba! 
-Ohh, hát itt vagy. Észre se vettem, hogy feljöttél. 
-Ezt sértésnek veszem, ha nem gond. -nevettem. 
-Jaj, te is tudod, hogy nem azért mondtam. Amúgy meg Luke azért nem írt ilyen sokáig vissza, mert írt egy regényt. Olvasd csak! -adta a kezembe a telefont Brad. 
Ez állt benne: 
"Csak azért akartam, hogy begyere, mert tegnap küldtem, neked egy bunkó SMS-t, amire nem csoda, hogy nem válaszoltál. Amúgy is, azt nem írtam, hanem a dobosunk, Ashton, aki azért írta ezt...mert....amint megláttalak, nagyon elkezdtél tetszeni nekem, és ezt neki elmondtam. Hiba volt. Majd hívj fel, ha valamikor ráérsz, és egy kicsit megismerjük egymást. Nem akarom, hogy azt hidd, rádhajtok nagyon, hiszen beszéltem később Ross-al is, és ő mondta, hogy te Niall Horan-nal jársz. Ha nem jövünk össze, legalább legyünk barátok. :) xoxo "
-Ez de cuki. -mosolyogtam, mikor elolvastam. 
-Mily jó szobád volt már! -mondta Brad. 
-Visszaírtam neki, hogy majd felhívom. okés? 
-Rendben. én hol alszok majd? 
-Mivel az én szobámba van két ágy, és máshol nincs...itt. -mondtam. 
-Okés. -hangzott Brad válasza, majd elvette tőlem a telefont.

~Niall szemszöge~

Kimondom. Szarul éreztem magam. Úgy döntöttem, elmegyek sétálni.
Csak keringtem az utcákon, szomorú fejet vágva. Egyszercsak egy zörgést hallottunk. Egy tűznyelő volt az. Másmint 5. Mindenki odaszaladt, hogy nézze. Én inkább nem mentem oda, így is olyan volt, mintha nem ők nyelnék a "játékukba" a tüzet, hanem mintha én így nyelném le az élet fájdalmait. Úgy döntöttem, nem fogom kibírni. Felhívom Renit. 
Kicsöng....de nem veszi fel senki.
Ezt eljátszottam mégegyszer...és mégegyszer....aztán harmadjára is. És ugyanúgy nem jött válasz. Szörnyen éreztem magam. Mit tehettem? 
Úgy döntöttem, inkább írok neki egy SMS-t. 
" Szia Reni. Nemtudom, mit ártottam neked, viszont én annyira szeretlek téged, hogy azt már el sem tudnám mondani. Amint hazajössz, megrendezzük az eljegyzési ünnepséget. Csak kérlek gyere haza. Remélem válaszolsz, és azt is leírod, hogy miért pont Brad van veled. <3 "
Ezután nem tehettem mást, csak várni. Haza mentem, mert már nagyon fájt a fejem. Mikor hazaértem, felmentem a szobámba, és csak ott feküdtem az ágyon, várva a "csodát". 

~Kate szemszöge~

Fogtam magam, elkészültem a fagyizáshoz, és lőttem egy gyors selfie-t. Szokásom mostanába. Twitter-es szokásom. Elindultam a  megbeszélt helyre. Már Eric is ott volt. Öleléssel köszöntünk egymásnak. 
-Sajnálom, hogy miattam volt egy rossz éjszakád. Tényleg bocsi. -mondta Eric.
-Á, semmi baj. Spongyát rá. Már amúgy is jóvá tetted. 
-Mivel? -nézett bele gyönyörű barna szemeivel az én barna szemeimbe. Majdnem elolvadtam. 
-Itt vagy Kate?? 
-Jah, persze csak..
-csak?
-Majd később elmondom. Előbb fagyi.-mondtam amibe ő beleegyezett. 
Ő egy csokis-banános fagyit kért, és egy Cookie-sat, míg én Raffaello-sat és zöldalmásat. 
Míg megettük, nagyon sokat beszéltünk, és persze nevettünk. Tetszett. Mikor megettük, elmentünk egy kúthoz, és mindketten kezet fogtunk. Mire ő megfogta az egyik kezem. 
-Szóval..mit is akartál mondani? 
-Csak...elvesztem..a...a...szemeidbe. -mondta, majd elpirultam. 
-Köszönöm...neked is nagyon cuki szemeid vannak. olyanok mint a bocinak. -égette be magát, úgy, hogy el is pirult. 
-Köszi, sosem hasonlították még bocihoz a szemeimet. :D -mondtam. 
Aztán fogtuk magunkat, és elmentünk sétálni. Egy fél órát sétáltunk, míg oda nem értünka házunkhoz, és elköszöntünk, de ő újra megfogta a kezem.
-Várj. Kaphatok..egy..búcsú puszit? -kérdezte, tök cukin. 
Adtam neki egyet, majd én is kaptam egyet, aztán bementem. Már úgy tűnt ez a "Reni elment" dolog. Úgyis előkerül nem? Bár mondjuk, bánt hogy pont akkor ment el, amikor összevesztünk. Felmentem a szobámba, majd bekapcsoltam a gépet, ahol Skype-olni kezdtem el Eric-kel. 

~Louis szemszöge~

Mikor Niall elment, én fent sétáltam éppen a folyosó emeletén. Azon gondolkoztam, hogy nekem is mennyire hiányzik Reni, hiszen ő az egyik legjobb barátom itt. Dobtam is neki egy SMS-t hogy "Majd beszéljünk." Éppen be akartam nyitni a szobámba, amikor valami zajt hallottam, abból a szobából, ahol nem "lakik" senki. Ilyen pukkantásokat hallottam. odaléptem az ajtóhoz, de az be volt zárva. 
-Ha nem nyitod ki, hívom a rendőrséget! -mondtam. 
Ekkor egy megbánó fej nyitott ajtót.
-Ross? 
-Igen. -mondta, majd elmagyarázta mi van. 
Bementem vele, és ugyanúgy bezértuk az ajtót. 
-Nos Ross. Tudom, hogy már nagy vagy, meg minden, de az nem jutott eszedbe, hogy a lufikat ne kulyikaszd, hogy hallják, hanem csak kiengedd belőlük a levegőt???
Ekkor Ross homlokon csapta magát, és velem együtt elkezdett nevetni. 
-Na gyere! -mondtam neki, és elkezdtem én is csinálni az ő kis "házi feladatát". 

~Reni szemszöge~

Ott ültem, míg Brad is pakolt, és csak hallgattam, ahogy csörög és pittyeg a mobilom. De sajnos nem nézhettem meg. 
-Elmegyek zuhanyozni! -mondta. 
Ekkor nekem eszembe jutott egy terv. 
Megvártam, míg Brad bement a fürdőszobába. Odamentem, és azt tettem, amit amúgy NEM SZABAD!! 
Igen! Beleskelődtema  kulcslyukon, hogy lássam, mikor száll be a zuhanyzóba. A tervembe is csak egy db hiba volt. Méghozzá az hogy mindent...mondom MINDENT láttam, nemcsak azt, hogy bent van e már a zuhanyzóba, vagy sem. Ott pirultam, és mosolyogtam. Mintha élvezném a dolgot. :D Aztán bementem, gyorsan megfogtam a mobilom, méggyorsabban kijöttem, és elkezdtem mindenkinek válaszolgatni az sms-eikre...

Remélem tetszett! Jövő héten új rész!
Köszönöm annak, aki olvassa a blogom! 
Remélem majd véleményez vagy commentel egyet! <3
Bocsi, hogy rövid lett! 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése